Chapter 15

Sziasztok. Nagyon sajnálom, hogy egy időre eltűntem :( Azért remélem, hogy továbbra is fogjátok olvasni! Én nagyon remélem, és tényleg mégegyszer bocsi!
Nos ha nem emlékeztek(gondolom nem) akkor tömören leírom, hogy mi történt az előző fejezet(ek)ben.
Ugye Melissa bulizni ment, ahol 3 sráccal csókolózott, Freddyvel, akit csak most ismert meg, Aidennel, akivel már találkozott, és az exével, George-al. Úgy alakult, hogy másnap ő meg Aiden elmentek kávézni. És miközben egyre jobban összebarátkoztak, kapott egy SMS-t George, tól, hogy "beszélnünk kell".

TIZENÖTÖDIK FEJEZET

Beszélgessünk!

 Aiden egyre távolabb került tőlem, én pedig azon gondolkodtam, hogy milyen rendes igazából.

 Kár, hogy nem így ismertem meg - akkor már biztos elsőre is szimpatikus lett volna. Kíváncsi voltam, hogy vajon valójában mi történt a családjával, de nem akartam megkérdezni a barátnőimtől vagy apától, mert én se szeretem, ha valaki a magánéletemben turkál.

 Gondolatmenetemet egy gépies hang szakította félbe - a mobilom csengőhangja.

  - Szia, George - szóltam bele a tőlem telhető leglazábban. Egészen kiment a fejemből az SMS-e.

  - Szia Melly - mondta átlagos hangsúllyal.

  - Ööö... megkaptam az üzenetedet - motyogtam.

  - Hát, az jó, pont emiatt hívlak... nem válaszoltál...

  - Igen, és bocsi. Egy barátommal voltam - szögeztem le.

  - Értem... bocs, ha zavartalak.

  - Nem, nem semmi gond!

Egy kis szünet következett, mialatt én lassan lépkedtem a szikrázó napsütésben.

  - Mmm... ööö... szóval, beszélhetnénk valamikor? - tette fel kicsit akadozva a kérdést George. - Érted... nem mobilon.

  - Persze, igen, jól van.

  - Jó - habozott egy kicsit. - Mondjuk ma ráérsz?

  - Igen. Mikor?

  - Hát, nekem tökmindegy, neked mikor lenne jó?

Egész nap - de ezt mégse mondhatom! Még be kéne iktatni egy találkozót a lányokkal is, figyelembe véve, apa kérését, hogy ötre legyek otthon.

 Persze talán logikusabb lenne először George-al találkozni, aztán pedig áthívni magamhoz a lányokat. Végül e mellett a variáció mellett döntök.

  - Mondjuk egy óra múlva? - ajánlottam.

  - Rendben, rendben - sejtettem, hogy a vonal másik végén bólogatott. - A kávézó neked jó?

  - Gondolom igen.

  - Tökéletes. Akkor ott.

  - Oké... ööm... szia
Leraktam. Gratulálok Melissa, sikerült egy nagyon határozott és értelmes beszélgetést folytatnod - gratuláltam gúnyosan magamnak.
 Gyorsabbra vettem az iramot, mert még haza akartam érni és lezuhanyozni, mielőtt találkozok George-al a kávézónál.
 Vajon miről akar beszélni? A tegnapról? Mit mondjak neki? "Helló, ja, a tegnap. Megittam tizenöt pohár ilyen-olyan piát, berúgtam. Nem vagyok beléd szerelmes. Ja, amúgy rajtad kívül még két sráccal smároltam. Na csá" Márpedig ez az igazság, a fenébe is!!
 Hazaértem, még így is maradt ötven percem. Hűvös vizet engedtem magamra, kint ugyanis még nagyon meleg volt, az időt nem érdekli, hogy ez Minnesota.

***

 Mikor odaértem a kávézó elé, George már ott állt.

Laza ing, farmer, és az elmaradhatatlan piros Chucks volt rajta. Amint meglátott, széles mosoly terült szét az arcán, megjelentek a gödröcskéi.

 Azt biztató jelnek vettem, hogy nem éreztem semmi olyan késztetést, hogy rávessem magam.

  - Szia! - üdvözölt jókedvűen.

  - Helló - mosolyogtam én is. - Késtem?

  - Nem, én jöttem túl korán - udvariasan előreengedett.

Most lényegesen több vendég volt a kávéházban, mint reggel, leültünk egy viszonylag félreeső asztalhoz. A kiszolgáló, Libby, furcsa tekintettel méregetett. Nyilván furának tartotta, hogy egy nap folyamán két pasival találkoztam ugyanazon a helyen. Persze nem tudja az igazat, hogy egyikük iránt sem érzek szerelmet. Csak smároltam velük egy bulin.

 Felvette a rendelést aztán eltipegett. George megköszörülte a torkát, majd megszólalt:

  - A tegnapról szeretnék beszélni veled.

Nagyot sóhajtottam. Tényleg nem tudom, mit mondjak, a tegnap este elég őrült volt nekem. Ha nem ittam volna, sose csináltam volna ezt.

  - Nem tudom, hol kezdjem, de... - George motyogott, összeszorította a szemét, mintha összegezné gondolatait. - ... na szóval. Tényleg tökre jól éreztem magam tegnap veled.

 Elpirultam. - George, tényleg nagyon szépen köszönöm a segítségedet. Nagyon hülyén viselkedtem, és tényleg nagyon hálás vagyok, hogy segítettél.

 Erre elmosolyodott. - Még mindig nagyon... hogy is mondjam... kellemes veled... lenni - nyögte ki zavarban. Felnevettem. Szívesen mondtam volna, hogy ugyanígy érzek, de végül úgy döntöttem, hogy egy kicsit hazudok.

 - Én is jól éreztem magam. Ezt őszintén mondom - vallottam be, és tényleg úgy is gondoltam. De felcsillant a szeme, úgyhogy gyorsan elkezdtem füllenteni - Csak az a baj, hogy nem is nagyon emlékszek a tegnapra. Illetve tudom, hogy ... smároltunk.... de sajnos több emberrel is, akiket most láttam először életemben.. És elhiheted, rohadtul nem vagyok erre büszke, sőt, baromira szégyellem magam, hogy így mutatkoztam be, és most mindenki egy kurvának fog tartani - hajtottam le a fejemet szégyenkezve.

  George kedvesen megsimogatta a vállamat.

  - Én nem tartalak annak - nyugtatott meg. - Én teljesen megértelek... vagyis át tudom érezni a helyzetedet.

 Kicsit értetlenül meredtem rá. Ő meg szomorkásan elmosolyodott.

  - Szerintem nem fog sokáig tartani ez a dolog Ninával - meredt elgondolkodva az ablaküvegre. - Már valahogy nem olyan... az egész teljesen megváltozott vele, mint mikor összejöttünk.

  - De szereted? - kérdeztem. Elhúzta a száját.

  - Nem. Azt hiszem, ez igazából sose szólt a "szerelemről"... - elmerülve vizsgálta a padlót. Ez a kijelentése eléggé meglep.

 - És mit akarsz tenni? - kérdeztem.

 - Szakítok vele - bökte ki egyszerűen, és ahogy kimondta, úgy tűnt, mintha egy súlyos teher került volna le a válláról.

 Libby, a pincérnő ekkor ért oda az asztalunkhoz. Lerakta a jegeskávékat, és unott hangon odanyögte: -  Eg's!

 Miután elment, George a szemembe nézett.

 - Melissa - mondta lágyan. - Én csak tegnap jöttem rá, hogy még mindig sokat jelentesz nekem.

 Kedvesen rápislogtam, kezdett fura irányba menni ez a beszélgetés. Csak reméltem, hogy nem vall szerelmet ott helyben!

 Várakozóan tekintett rám, majd megszólalt.

 - Miután szakítottam Ninával, nagyon szeretném, ha újra összejönnénk. Lennél akkor a barátnőm megint, kérlek?

Ha tetszett, ha nem, légyszíves írjatok kommenteket!!
Puszi!<3