Chapter 11

Jónapot:D Bocsi hogy késtem :/ de szerencsére így elég sok komi összegyűlt, örül a szívem :D  Amugy sokan kérdezitek, hogy "Kit fog választani Melissa?" - hát az az igazság, hogy még ÉN se tudom :P mert egyelőre mindegyik pasit imáááádom ♥ *.* persze mindet valami másért :D Majd ahogy egyre haladunk előre a sztoriban, kialakul! Jaj, amugy nézzetek be a másik blogomra légyszi XD KATT IDE!!!! Jaj, még csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ezeket a másnapos / ivós "élményeket" nem saját kézből ismertem meg :D én nem ilyen vagyok mint Melissa ! :D Na akkor nem is rizsáznék többet, irány a sztori :)

TIZENEGYEDIK FEJEZET

Másnaposan

  Másnap tízkor keltem, a sülő tükörtojás illatára.

A fejem valami iszonyú módon hasogatott, annyira, hogy gondolkodni se tudtam; a szám pedig kiszáradt.

 Vagy két percig nem emlékeztem semmire, hogy hol voltam és mit csináltam tegnap, amitől ennyire rosszul érzem magam - aztán minden beugrott.

  A helyes fiú, Freddy, akire hat pohár után nyomultam rá, a csókja pedig kisfiús volt és szelíd - aztán valahogy odakeveredtünk a pultossráchoz, felmentem vele az emeletre és szenvedélyesen csókolóztunk, Freddy meg meglátott minket és... nem tudom mi történt vele, elszaladt. Mintha féltékeny lett volna. Ettől meg a ppiától teljesen kiakadtam, sírtam, és végül az exbarátom, George karjaiban találtam nyugalmat.

 Azta.

Az. Ex. Barátom. George. Csókolóztunk.

A szavak tompán, egyenként jutottak el az agyamig. Atya. Úr. Isten.

Próbáltam nem rugózni ezen, lekászálódtam az ágyról, hogy lemenjek reggelizni. A gyomrom eszméletlenül émelygett. Amikor kinyitottam a szobaajtómat, a tojás szaga még jobban megcsapott, és hányingerem támadt. Alapvetően szeretem a tükörtojást, de most ha csak rágondoltam, taccsolnom kellett.

 Vajon mennyit ihattam tegnap?

Ahhoz eleget, hogy három sráccal smároltam, köztük az expasimmal, akinek barátnője van! Bár ahhoz nem eleget, hogy hányjak. Legalábbis nem emlékeztem rá - de ki tudja, lehet, hogy majd most pótolom be...

  Lementem a földszintre, az étkezőbe. Apu már szorgoskodott a konyhapultnál: tojást tört fel és serpenyőben sütötte, meg fahéjas pirítóst készített. Jack pedig teát főzött.

  - Jó reggelt - nyöszörögtem. Úgy éreztem, a fejem mindjárt széthasad.

  - Na megjött a partiállat! - köszöntött Jack vidáman. Kezembe nyomott egy pöttyös bögrét, benne gőzölgő teával.

  - Jó reggelt, kicsim! Na milyen volt a buli? - érdeklődött apa kedvesen, miközben tányérra tett két tojást. - Bocs, hogy nem vártalak ébren, de a Kicks meccs után teljesen bealudtam - mondta őszinte sajnálattal.

  Bizonytalanul elmosolyodtam. - Nem gond, apu.

  - Mikor jöttél haza? Én már tízkor hulla voltam.

Kettő óra ötvenöt perckor. Nem, ezzel annyi lenne apuci kislányának.

 - Éjfél után pár perccel - hazudtam.

 - Nagyon helyes - bólintott apa elismerően. Jack meg röhögött a bajsza alatt.

Ő bezzeg nagyon is fennmaradt - még segített is felmennem a lépcsőn. Tudtam, hogy nem árulna be apánál, de azért kérlelően tekintettem rá.

 - Na és miylen volt? - kérdezte Jack nyájasan. Közben lerakott elém valami kotyvalékot. - Másnaposság ellen - suttogta.

  - Hát jó, volt egy átlagos buli, semmi extra - vontam meg a vállam. Ja, semmi extra. Végülis.

A keverék nem festett túl étvágygerjesztően, főleg úgy, hogy felkavarodott a gyomrom már a kaja-szótól is. A színe a hányásra emlékeztetett, és miután egy húzásra behajtottam, kiderült, az íze is hasonlít rá. Később Jack elmesélte, hogy ez az ő házi-készítésű Anti Másnaposság-receptje, fő összetevői pedig a szódabikarbóna és a nyers tojás. Nyami.

  - A kedvenc reggelidet készítettem - hízelgett apa.

  - Köszi.

Valóban imádtam ezeket a kajákat, de miért pont most kell így kitennie magáért, amikor visszaöklendezném az egész belsőmet?! Jack persze kárörvendően röhögött.

 Szerencsére pár perc múlva tényleg hatni kezdett a receptje, és már képes voltám okádás nélkül magamba tömni egy tükörtojást. Apu csalódottan nézte a tányéromon hagyott ép tojásokat.

  - Nem ízlik?

  - De, de, nagyon finom csak... - kerestem a megfelelő szavakat -...nagyon fáradt vagyok.

  - Majd én megeszem - ajánlkozott Jack vigyorogva. Odaadtam neki a tányéromat, az üres teásbögrémet meg beraktam a mosogatóba. - Visszafekszem kicsit - motyogtam.

  - Öhm, kicsim... figyelj, bocs, hogy pont mára esett, amikor ilyen fáradt vagy, de úgy alakult, hogy be kell mennünk Rouseau-ba, mert megjött a takarmányszállítmány - sajnálkozott apa. Értetlenül bámultam rá. - Tegnap elfelejtettem szólni.

  - A lényeg az, hogy ma egyedül kell itthon lenned - magyarázta Jack.

  - Ja értem. Csináljak valamit?

  - Ha hatig nem érünk haza, etesd meg az állatokat. Van lucerna az istállóban meg kukorica. És ha mész valahová, ötre legyél itthon - tájékoztatott apu.

Még elhangzott pár figyelmeztetést (a disznók kajáját a vályúba öntsem, ne a földre, meg ilyesmik) aztán egy óra múlva elindultak.

 Fáradt voltam, de az alváshoz nem eléggé - úgy hogy eldöntöttem, hogy tartok egy görbe napot. Nem megyek sehová, csak relaxálok és elvagyok.

  Felmentem a szobámba, bekapcsoltam a laptopom és bevackolódtam az ágyamba. Hogy még jobban átérezzem a helyzetet, beraktam Bruno Marstól a Lazy Song-ot...

tudom, ez nem annyira érdekes fejezet, de esküszöm, hogy a következő izgalmasabb lesz!! csak kommenteljetek:D Írjátok le a kedvenc dalotokat komiba, mert mint látjátok, a zene fontos ebben a blogban :) Köszi, és hamarosan jön a következő!!! PUSZI, zoey ♥