Chapter 4

sziasztok!!
nagyon szépen köszönöm a sok megjegyzést, igazán jólesik és ötleteket is merítek belőle, szóval mégegyszer HÁLÁS KÖSZÖNET<3

a buliig pedig már nem kell soká várni, már csak egy fejezet és JÖN!!!
addig is fokozom egy kicsit a kedveteket, íme egy nagyon rövidke fejezet!  

Negyedik fejezet

UTOLSÓ MOZZANATOK

Ahogy azt gondoltam, apa könnyen belement, hogy elmenjek aznap este.

Miután hazaértem, megebédeltünk, a beszélgetésünk körülbelül így zajlott:

ÉN: Jajj tényleg, Jo említette, hogy lesz ma egy buli Millice Pasovsky-nál. Elmehetek?

APA: Az a Millice Pasovsky, akinek az apja a bezinkút üzemeltetője?

ÉN: Van más Millice Pasovsky rajta kívül? * vigyorogva *

APA: * elmosolyodik * Jól van, persze, persze.

ÉN: Köszi!! Meddig maradhatok? * lelkesen *

APA: Meddig tart?

ÉN: Passz...

APA: Gondolom Connie-ék is mennek...

ÉN: * bólint *

APA: ...hát maradjatok ameddig jól érzitek magatokat! Kell a szórakozás.

ÉN: Köszi!!!!!

Este nyolc, a faház felső szintjén, a szobámban.

Nem túl nagy, de megteszi: a falak fából, a padló fából, a plafon fából. A berendezés: egy fenyőágy, íróasztal, rajta a jó-öreg laptopom, néhány John Mayer és Morcheeba CD, egy ruhásszekrény, benne a három bőröndöm tartalma, és egy könyvespolc, rajta a kedvenceimmel: Elfújta a szél, Harry Potter, jó néhány Meg Cabottól és pár romantikus-regény.

Egy nagy tükör lógott az ajtóval szembeni falon, és ez előtt a tükör előtt álltam én.

Már vagy fél órája próbálgattam ruhákat, holott rég kiválasztottam, hogy mit veszek fel. Egyszerűen imádtam ruhát próbálgatni, még ha csak a saját százszor hordott cuccaimról volt is szó.

Ráadásul eléggé unatkoztam is, és még volt egy órám a Jóéknál való találkozóig. Nem tudtam mit kezdeni magammal.

Apa meg Jack kimentek megetetni az összes állatot – ami akár két óráig is eltarthat.

Tíz perce zuhanyoztam le másodszor, megmostam a hajamat és be is sütöttem. Kifestettem a körmömet francia-manikűrrel, a sminkeléssel is elkészültem. Alapozó, szemspirál, szemhéjtus, és egy kis dinnyés Juicy Tubes – egy kisvárosi nyári buliba ennél több fölösleges.

Bekapcsoltam a laptopomat, válaszoltam anyu e-mailjeire. Csak a szokásos „Mi újság ott kislányom? Spanyolország fantasztikus, nagyon hiányzol, adiós, mamá” - üzenet volt, amit elintéztem négy mondattal.

Felmentem a Facebook-oldalamra, megnéztem az értesítéseimet, és válaszoltam a Los Angeles-i barátnőim kommentjeire. Megnéztem a Twitteremet is, csiripeltem néhányat, hogy „buliba megyek ma” meg „kíváncsi vagyok milyen lesz” - de ezt is eluntam, úgyhogy kiléptem.

Mivel még volt körülbelül háromnegyed órám, eldöntöttem, hogy sétálok kicsit Greenbushban addig. Meg veszek sört.

Összepakoltam a fekete övtáskámba pénzt, mobilt, kulcsot – meg egy kis hajkefét. Apáéknak írtam egy üzenetet, a hűtőre ragasztottam egy Némó nyomában-os mágnessel:

Sziasztok, előbb mentem el!
Van nálam telefon, de szerintem legkésőbb háromra itthon leszek

Puszi, Mel ♥

Mivel még csak június második hete volt, későn sötétedett és sokáig meleg maradt.

Épp csak elkezdett pirkadni az ég alja, és a kisváros ilyenkor volt a legszebb. Alig pár ember volt az utcákon – én is csak néhány idős házaspárral találkoztam, akik mind kedélyesen köszöntek nekem.

hát ez lenne. de már csak egy fejezet és ígérem party-time!!! :D