Chapter 8

Sziasztok! Bocsánat hogy az utóbbi időben így eltűntem...A sok karácsonyi elfoglaltág miatt nem jutott időm írni - meg ha mégis gépeztem, akkor inkább a magam hülyeségeivel törődtem és nem volt hozzá kedvem hogy nekiálljak legépelni több oldal A4-es spriálfüzetlapot :(
De ígérem, hogy ezentúl max. 3 naponta új fejezet lesz! :) Persze majd a kommentek mennyiségétől is függ! *gonoszkacaj*
Na jól van, nem is rizsázok tovább! Mégegyszer bocsi a késésért, remélem, hogy a történet kárpótol majd benneteket! ♥

A BULI
III. rész

  Odamentünk hát a grillezőhöz.

bár nem volt sok kedvem Aiden élcelődését hallgatni, reméltem, hogy ha Freddy ott van mellettem, visszafogja magát - na meg nem mellesleg tényleg éhes voltam.

 A pompom-lányok már eltakarodtak, csak egyikük maradt ott, és az egyik "szakáccsal" smároltak. Így már csak Aiden és egy másik haverja törődött a sütéssel, de közben ők is dumáltak meg ittak.

  - Mondom is McLagennek, ilyet elszalasztani! - magyarázta Aiden a srácnak, amin az nagyot röhögött. Megforgatott egy húspogácsát, majd felénk fordult.

 - Hellóhalló, miben segíthetek Fredson? - poénkodott. Kellemes arcú, néger srác volt.

 - Fú, ha megdobnál két hambival, azt megköszönném, Bobson! - válaszolt nevetve Freddy.

 - Ez a beszéd! - lepacsiztak, aztán Bobby a sütő felé fordult.

Leemelt két húspogácsát, elővett két zsömlét - salátalevelet pakolt rá, meg kecsapot.

 - Ööö.. az enyémbe ne rakj légyszi kecsapot - kértem.

Amint meghallotta a hangom, Aiden felnézett.

 - Ehhe - kurjantotta el magát  - Erre inni kell!

Mintha amikor a buli elején meglátott, is ezt mondta volna...

 Odament a műanyagasztalhoz, leemelt róla egy Kalinkát meg egy sört. Freddy kérdő tekintettel nézett ránk.

 közben elkészültek a hamburgereink. Míg Aiden az üveg kibontásával szórakozott, Bobby felbonotta a sört és töltött nekünk.

 - Te ki vagy amúgy? - kérdezte tőlem. - Mert még sose láttalak.

 - Na arra én is kíváncsi vagyok, mert csak a nevedet tudom - szólt közbe Aiden kicsit akadozó nyelvvel. Végre sikerült kibontania a vodkát.

 - Melissa Brass vagyok, és apámnál nyaralok - feleltem derűsen. Aiden vodkát töltött a poharamba, bár még félig volt benne a sör.

 Nem kellene ennyit innom - gondoltam magamban. - Már most alig állok a lábamon és mindenen vigyorgok!

 - Én meg Bob Zimmermann vagyok, de szólíts csak Bobby-nak - mutatkozott be Bobby kedvesen.

 - Azt hány éves vagy, mert hogy nem tizennyolc az biztos! - vigyorogta Aiden.

Freddy értetlenül kapkodta a fejét.

 - Ismeritek egymást? - kérdezte.

 - Jaaa, ahha! Ma bejött a kocsmába és próbálta beadni, hogy elmúlt tizennyolc! - kacsintott rám Aiden. Megint zavarba jöttem, visszaemlékezve a hülye viselkedésemre.

 - Jól van már, tizenhat vagyok, de te is kiszolgáltál, úgyhogy ha feljelentelek, mindketten hibásak leszünk!

 Mindhárom srác nagyot röhögött.

Ekkor bentről megszólalt egy ősrégi Tupac-szám, a California Love. Bobby csápolni kezdett.

 - Tupac a kiráááály!! - kiáltozta, miközben ordibálta a szöveget: California...knows how to party! Haverosan átkarolta Freddy vállát, és most már együtt üvöltöztek meg csápoltak: Shake it shake it baby! Shake it shake it mama!

 Sajnos ekkor éreztem meg a bennem lévő körülbelül nyolc pohár tartalmát: sürgősen el kellett mennem vécére, ha nem akartam bepisilni. Meg már tényleg fejembe szállt a pia, jó lett volna leülni olyan helyre, ahol nem vesznek körül srácok. Ez a három fiú ugyanis nagyon vonzónak tűnt a szememben.

 - Elmegyek pisilni - szóltam oda nekik, de Freddy meg Bobby oda se bagóztak, csak kiabálták a szöveget tovább (Shake it Cali, shake it babe).

 Egy kicsit szédelegve indultam el a bejárat felé, a sarum nyomot hagyott a szépen ápolt gyepen.

Hirtelen izmos karok fogták meg a kezem, és én annyira megijedtem, hogy felsikítottam, és a poharat is kiejtettem a kezemből. Pár lépésnyit gurult, a sörös-vodkás keverék pedig kifojt belőle.

 A karokhoz tartozó személy fejröhögött.

 - Elkísérlek - mondta Aiden.

 - De miért? - néztem rá meglepetten.

Megvonta a vállát és somolygott.

 Valamiért nem zavart, hogy a karja elvándorolt és a derekamat kulcsolta át menet közben. Sőt, be kell valljam, eléggé vonzónak is találtam, főleg amikor az izamira révedt a tekintetem.

 Beértünk a házba.

Mivel a földszinti WC előtt négyen-öten várakoztak, felmentünk az első emeletre. Ez volt a gyerekek lakrésze.

 Egy nagy tér - amiben csak egy LCD-tévé, egy stílusos bőrkanapé, egy kis ébenfa-dohányzóasztal meg egy nagy akvárium (amibe valaki egy doboznyi popcornt szórt, és az összes csillogó halacska azt falatozta éppen) kapott helyet. Ebből a szobából nyílt öt ajtó: gondolom Millice, a bátyja, Samson, és a húga, Stephy szobái voltak - de most valószínűleg néhány párocska vette kölcsön. A negyedik ajtó a fürdőszoba volt, és kizárásos alapon az ötödik a WC.

 A kapanén kábé hat ember ült, miközben a tévében nézték a South PArkot, bár annyira nem figyeltek oda - az asztalkáról ettek csipszeket és iszogattak, meg közben hangosan nevettek. Az akvárium mellett egy párocska csókolózott, szóval itt is tombolt a buli.

 Sietve bementem a vécébe - és elámultam.

A fal gyönyörű, kézzel festett, kék virágos csempével volt kirakva, a csap pedig ultramenő: olyan, mint egy kőtál, és nem kell eltekerni sem, hanem csak alátartani a kezed és már folyik is a víz. Ezzel jót játszottam vagy két percig, és úgy éreztem magam, mint ötéves a mozgólépcsőn.

 Miután végeztem, visszamentem az előtérbe, ahol Aiden még mindig várakozott mosolyogva.

És egyszerűen - annyira kívánatos volt! A haja kicsit kócos, a borostája kezdett látszani, a szeme véreres, az izompólója pedig kiemelte kockás hasának körvonalát.

 Nem tudom mi történt velem - illetve dehogyisnem, a renget alkohol!

Nem is emlékszem, hogyan történt, de egyik pillanatról a másikra már szoros ölelésbe fonódtunk. Éreztem az illatát, a férfias, kellemes illatát, a szíve gyors ütemét, ujjait a hajamban. Én is beletúrtam a hajába, aztán a nyakát cirógattam.

 A szemébe néztem, csak egy pillanatig tartott - amíg mindketten lehunytuk a szemünket, aztán már éreztem is ajkait az enyémeken.

 Keményen csókolt, követelőzően, és ő irányított. Teljesen más volt ,mint Freddy kisfiús csókja.

Egyre hevesebben csókolóztunk. Aiden nem hagyott egy másodpercnyi szünetet - de nem is akartam abbahagyni. Örökre ott akartam maradni a szoros ölelésében, és érezni a kiéhezett csókjait.

 Legalább két üvöltő dalt végigsmároltunk - utána már nem számoltam.

Csak egyetlen röpke pillanatra nyitottam ki a szemem, amíg megcsodáltam hosszú szempilláit - de ez a pillanat elég volt arra, hogy néhány méterre tőlünk megpillantsam Freddy döbbent arcát...

remélem tetszett a történet, ha igen, ha nem, KOMIKAT KÉREK!! :3

és ígérem, sietek a következővel;]

millió puszi,

Zoey♥